Tavasztól a jogszabályok ismerete nem elég a bírságok elkerüléséhez

Alapjaiban módosíthatja a közigazgatási bíróságok ítélkezési rendszerét a Parlament által tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás.

Jelentős újításokra számíthatnak 2020. március végétől a hazai vállalkozások, amikor hatályba lép a közigazgatási bíróságok munkáját átalakító törvényjavaslat. A szaktárca nyilatkozatai szerint a módosításokkal az ítélkezési folyamatokban a kiszámíthatóság és a jogbiztonság növelését, valamint a vitás ügyek gyorsabb lezárását szeretnék elérni. Ennek érdekében az angolszász jogrendszerben kialakult modell felé tennének egy lépést, miután Magyarországon bevezetnék a korlátozott precedensrendszert. 

Kúria mindig igazodási pont

Az elfogadott törvényjavaslat szabályozási koncepciója, hogy a bíróságok kötelesek követni a Kúria jogértelmezéseit. Amennyiben ezt elmulasztják, úgy ítéletüket a Kúria felülbírálhatja, vagyis a meghozott határozatok kötelező erővel bírnak az alsóbb szintű bíróságokra. Ezektől eltérni csupán a jogszabályokban foglalt keretek között, kivételes esetben lehet. Eszerint az azonos jogi és ténybeli alapokon álló ügyekben egységesen, a Kúria eseti döntései mentén születnének ítéletek, függetlenül attól, hogy a kérdéses jogvita az ország melyik bírósága előtt zajlik.

A módosítás élesedése adóperes ügyekben is komoly változásokat hozhat, amelynek következménye, hogy ezen a területen a vállalatoknak folyamatosan nyomon kell követniük a Kúria vonatkozó bírósági ítéleteit. A korlátozott precedensrendszer következménye ugyanis az, hogy nem elég a jogszabályok pontos ismerete egy adóügyi kérdés vagy vita rendezéséhez. Ezekhez már elengedhetetlenné válik a Kúria döntéseinek beható, és naprakész ismerete. Amennyiben ezeket figyelmen kívül hagyják, akkor nagy eséllyel a bevált rutin szerint folytatott adózási kötelezettségeik valójában már nem lesznek összhangban a Kúria ítéletein nyugvó, hatályos gyakorlattal.

A csomagolás része az anyagköltségnek? 

A helyi iparűzési adó (HIPA) kiemelt gócpontja lehet az ilyen típusú helyzeteknek. Számos vita zajlik ugyanis a bíróságokon arról, hogy az adóalap milyen esetekben csökkenthető. A közelmúlt egyik igen érdekes ügyévé lépett elő, amikor a csomagolóanyaggal kapcsolatban merült föl, hogy valójában az anyagköltségnek számít-e, és így a HIPA alapjával szemben elszámolható-e? A bíróság elé kerülő ügyben az adózó egyértelmű és hosszú ideje általánosan követett álláspontot képviselt: a csomagolás része az anyagköltségnek, így az levonható a HIPA alapjából, ezért megfelelően járt el. A Kúria döntése szerint viszont a csomagolóanyag beszerzése – a speciális ügyleti körülményekre tekintettel – igénybe vett szolgáltatás. Az ítéletben többek között arra hivatkoztak, hogy a gyártási folyamat teljes megrendelői kontroll mellett zajlott, vagyis a beszállítónak semmilyen döntési lehetősége nem volt a csomagolás elkészítésekor. Így viszont nem lett volna lehetősége levonni az erre fordított összegeket az adóalapból. 

Ezen kívül a HIPÁ-t illetően jogi viták zajlanak a bérmunkával, alvállalkozói teljesítéssel, közvetített szolgáltatásokkal, illetve a kutatás és fejlesztési projektekkel kapcsolatban is, tehát számos változási lehetőség húzódhat meg egy-egy peres eljárásban. Amennyiben az érintett cégek egy ilyen, vagy ehhez hasonló ítélet következményeit nem építik be az adózási gyakorlatukba, akkor nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhetnek.    

A tervezett törvényjavaslat elsődlegesen a bíróságokat kötelezi a Kúria eseti döntéseinek követésére, ám törvényszerű, hogy előbb-utóbb az adóhatóságok is így tesznek (jobban, mint eddig), miután döntéseiket bíróság előtt meg lehet támadni, ott pedig már formálisan is vizsgálni lehet, hogy az adott döntés a Kúria esetjogának megfelel-e vagy sem. Így szinte bizonyos, hogy egy-egy adózási kérdésben az adóhatóság is a Kúria gyakorlatának megfelelően igyekszik majd eljárni. 

E szerint a vállalatoknak, vállalkozásoknak nagyon körültekintően kell eljárniuk. Különösen annak tükrében, ha az adóhatóság munkáját vesszük figyelembe.

Az pedig aligha lenne jó bármelyik cég számára, hogy némi könnyelműség miatt maguk is ezt az összeget gyarapítanák. 

A cikk eredeti formájában a Portfolio.hu-n jelent meg.