3 perces olvasási idõ 21 júl. 2020
Asian teenager owner business woman work at home for online shopping and sale.

Két külön személy külföldi árusítására is felfigyel az adóhatóság

3 perces olvasási idõ 21 júl. 2020

Ha magyar magánszemély külföldön online értékesítést folytat, számítania kell arra, hogy előbb-utóbb valamelyik adóhatóság látókörébe kerül és adóznia kell. Egy izgalmas jogeset világított rá, hogy különböző személyeket is összekapcsolhat akár két ország adóhatósága is. 

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset egy magyar magánszemély adózó (felperes) Németországban végzett internetes értékesítéseinek ellenőrzéséről szól. Ez a téma pár éve a Magyarországon működő online piactereken is jelen volt, a NAV intenzív ellenőrzési kampányt folytatott, jogszabályt is módosítottak, hogy ne lehessen az adószabályokat kikerülni, de ebből az esetből kiderül, hogy egy magyar adórezidens külföldi ilyen tevékenysége sem marad észrevétlen.

Már az ügy elindulása sem szokványos, mert nem a magyar adóhatóság szúrta ki a felperes egyik német online portálon, futárszolgálatokon keresztül folytatott kereskedelmi tevékenységét. Többek között autó-alkatrészeket, honvédségi eszközöket, porcelánokat, perzsaszőnyegeket értékesített, amit a német adóhatóság észlelt és adott teljesen önkéntes, ún. spontán információt a NAV részére. A felperes édesanyja élt Németországban életvitelszerűen és az ő tulajdonában, de a felperes rendelkezése alatt álló bankszámlára érkeztek be az értékesítésből származó bevételek (amelyek egy része aztán a felperes magyarországi bankszámláján kötöttek ki), összesen 52 833 euró összegben (és emellett még 50 000 euró tisztázatlan forrásból származó készpénz befizetés is érkezett), összesen tehát valamivel több mint 36 millió forintnyi bevétel volt az értékesítésből. A német adóhatóság átadta a NAV-nak az érintett internetes fiók forgalmi listáját is.

Megpróbálta letagadni

Az eltitkolt gazdasági tevékenység, azaz üzletszerű ingóértékesítés és ebből származó bevétel miatt a NAV több adónemben, de döntően személyi jövedelemadóban és áfában összesen mintegy 5 millió forint adóhiányt és erre eső mintegy 7 millió forint szankciót (bírságot és pótlékot állapított meg). Az áfa tekintetében a szándékos adókijátszásra vonatkozó 200 százalékos bírságot is kiszabhatónak tartotta.

A felperes - nem túl elegáns módon - először azzal védekezett, hogy a bevétel édesanyjához köthető, mivel a weboldalon ő van jelen, és a felhasználónevet - amin keresztül az értékesítések történtek - édesanyja használta. Az adóhatóság azonban bizonyította, többek között az édesanya nyilatkozatával, hogy ez nem így történt, a felhasználónevet a felperes használta ténylegesen. Nincs jelentősége annak, hogy az internetes fiók - a bíróság szóhasználatával élve "papíron"  - az édesanya nevén volt. A perben a felperes pedig már is arra hivatkozott, hogy nem is belföldi adóügyi illetőségű, azaz legfeljebb Németországban lehet adóztatni az ottani tevékenységét - ugyanis nem csupán Magyarországon, hanem Németországban is rendelkezett lakóhellyel, és az ún. létérdek központja - az a fogalom, mely az adózásban eldönti, hogy ki melyik országban adórezidens - Németországhoz kötötte.

A bíróság azonban megállapította, hogy a felperes a vizsgált időszakban Magyarországon bankszámlát vezetett, azokon műveleteket végzett, Magyarország területén értékesítési tevékenységet folytatott, ehhez fuvarozókat vett igénybe, gépjárműadót fizetett itthon, és az édesanyja nevén regisztrált német felhasználói fiókot Magyarországról használta. Belföldön állt folyamatosan orvosi kezelés alatt is, tehát a gazdasági és személyes kapcsolatai Magyarországhoz szorosabban kötötték. Ráadásul elismerte azt is, hogy az értékesített árukkal maga is rendelkezett (például azokat a "padláson találta", vagy a saját tulajdonában álló gépjárművek bontásából keletkeztek, esetleg "örökölte", illetve az interneten vásárolta ezeket).

Az ügy tanulsága tehát, hogy az internetes kereskedelem adóztatásában és más területeken is az uniós tagországok adóhatóságai szorosan együttműködnek, ezért nem lehet adózási szempontból észrevétlennek maradni. Nem sikeres arra sem hivatkozni, hogy mindig a másik tagállam jogosult adóztatni - sosem az amelyik éppen adóztatni akar. Ennek eldöntésében a Kúria szerint kitüntetett szerepe van annak, hogy a felperes hol vezet bankszámlát aktívan, hol végzi bankszámlás, és bankkártyás műveleteit. Az internetes piactereken végzett kereskedelemnek pedig sok esetben biztosan elérhető nyoma marad, mely az eltitkolt bevétel számszerűsítését nagyban megkönnyíti.

 

A cikk eredi formájában a Napi.hu-n jelent meg.

Összefoglalás

Egy közelmúltbeli jogeset rávilágít arra, hogy nem lehet adózási szempontból észrevétlennek maradni, mivel szorosan együttműködnek az uniós tagországok adóhatóságai az internetes kereskedelem adóztatásában és más területeken is.

A cikkrõl

Kapcsolódó témák Jogi tanácsadás