Építményi jog – Régi-új jogintézmény az ingatlanfejlesztésekben

Ingatlanán hamarosan építményi jogot alapíthat, amely önállóan forgalomképes, elidegeníthető, megterhelhető, illetőleg más gazdasági cél elérésére felhasználható a jogszabályok keretei között. Versenyképességet fokozó megoldás, hiszen így a még nem létező épületre is lehet banki finanszírozást igényelni az építményi jog zálogba adásával, illetve a már meglévő épületre/építményre is alkalmazható.

Kinek éri meg? Többek között, akik ingatlanfejlesztésekben, építési beruházásokban, ingatlan vagyonkezelési konstrukciókban, napelemparkok, valamint nemzeti tulajdonban álló ingatlanokon felépítmények létrehozásában gondolkodnak. Érdemes már most átgondolni, hogy az új jogintézmény beilleszthető-e a cégük üzleti stratégiájába, jó eszköze lehet-e gazdasági és pénzügyi céljaik elérésére, igényeik kiszolgálására, hiszen a jogszabályt a Parlament várhatóan még a nyár elején elfogadja és az a kihirdetését követő 3. napon már hatályba is lép.

A készülő joganyag alapján az építményi jog legfontosabb sajátosságai az alábbiak lesznek*:

• Építményi jogot az ingatlan tulajdonosa saját magának vagy harmadik személy részére alapíthat kivéve, ha fogyasztók (azaz csak vállalkozások élhetnek az új lehetőséggel).
  
  
• Szerződéssel, egyoldalú jogügylettel alapítható és földhivatali bejegyzéssel jön létre.
  
  
• Az építményi jog megszerzője jogosult (i) új építményt létesíteni, vagy már fennálló építményt hasznosítani (pl. bérbeadni); (ii) az építmény birtoklására, használatára és hasznainak szedésére, (iii) építményi jogát átruházni vagy biztosítékba adni, továbbá (iv) olyan építmény esetén, amely az ingatlanról eltávolítható azt az építményi jog megszűnésekor elviheti. Köteles azonban (i) építménybér egyösszegű vagy időszakonként visszatérő fizetésére; (ii) ellenkező szerződéses kikötés hiányában a terheket és a kárveszélyt viselni; valamint (iii) az ingatlan és az azon létesített vagy fennálló épület használatával és hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek teljesíteni.
  
  
• Az építményi jog forgalomképes jog, amely átruházható, jogutódlás tárgya lehet, illetve jelzálogjoggal megterhelhető, így a banki finanszírozás tárgya lehet.
  
  
• Az építményi jog határozott időre alapítható. Amennyiben 50 évnél hosszabb időre alapították, akkor az alapítástól számított 50 év, míg nemzeti vagyon tekintetében 35 év elteltével megszűnik, azonban megállapodással megújítható. Határidő előtt az építményi jog a felek közös megegyezésével bármikor megszüntethető, illetve a jogszabály által meghatározott esetekben megszűnik (pl. a jogosult e jogát 15 évig nem gyakorolja (elévülés) vagy a jogáról egyoldalúan lemond, határozott idő lejáratával). 

^* A T-04025. számú törvényjavaslat alapján készült.